2013. március 9., szombat

2013. Március 15.

2013. Március 15.


Európa forrongott, hömpölygött,
A gyarmattartók tömege őrjöngött.
Féltette pénz-hatalmát,
Engedménnyel védte uralmát.
De égett a tűz az emberekben,
Zászlók alá gyülekeztek türelmetlen.
Egy a dicsőséges napok közül.
Vérünk buzog, lelkünk örül,
Hogy a zsarnokokat félni tudtuk.
A szabadságért! Ez az utunk.
Mostanában Afrikában
Élnek hasonlatos lázban
Szabadságért küzdő népek,
Kik szabadabb világban élnének!
Dinasztiák, uralkodók,
Szegényeket nyomorgatók.
Néhány országban sikerült.
A vezetés jobb kezekbe került.
Petőfi nagy álma,
Az egész világ szabadsága,
Sok nép céljaként felmerült.
Nem vérrel, bomba rettenettel,
Nem, hogy atomot használunk "egyszer"
Nem Mc Arthur 50 atombombával,
Mit "rádobunk az óriás Kínára!"
De józansággal, egyezséggel,
Erkölccsel, tisztességgel, emberséggel.
Ettől vagyunk mi is "márciusi ifjak"!
Harcosok, mint Bem Apók megvívtak.
Aradiak, harcosok szerte...
Ki nem a hasznát, de hazáját szerette!
Ki a célt látja száz hiba ellenére,
Ki a hazugot nem öleli keblére!
/Ki öngyilkosságba kerget, nem segít,
Ki zsebel, a szegényekre csak legyint.
Ki rabnak nézi a dolgozót,
Ha egyáltalán elmegy szavazni,
Utána lehet Dózsa trónjára rakni./
Nem ilyenek már az emberek!
Lelkükben új reménység szendereg.
Ha nem is pontosan ezt ígérték,
Segíteni Hazán, Szegényen, EZ az ÉRTÉK!

Tahi, 2013. március 9.


Mosonyi György

10:54 | Mosonyi György

2013. március 3., vasárnap

Wojtylánk!

Wojtylánk!
Őszentsége Boldog II. János Pál emlékére


Ilyen Pápánk nem lehet "soha már"
Ahogy mondta "A Holló"*
Korholtalak, bíráltalak; kár!
Hogy Bukarestből nem jöttél hozzánk.
1999-ben, nem e kis hazába,
De egy őszintébb világba,
a szomszédságba, Erdély országba,
Hol testvéreink is remélnek.
Hol az emberek Urunkhoz közelebb élnek.
Katolikus országból jöttél,
Az újnak is erre van joga.
Szolgáltad Krisztust, nem változtattál soha!
Harcos voltál. Minden zsarnok ellen!
Remélhetjük, visszatér e szellem!?
Én már aggastyán vagyok.
'56-ban tettem egy nagyon, nagyon nagyot.
Rendőrtisztként leszerelésem kértem!
Térmesterként, cselédszobában folytattam éltem!
Sok fő-, fő- elismert, majd el is felejtett.
TE Pápai keggyel jutalmaztál engem,
Családommal, köreimmel, sokkal,
Ki ellenállt bűnnel, lánctalpasokkal!
A világ elvben minket megbecsült.
Talán milliárd is érettünk hevült.
A volt csatlósok gyereket neveltek,
Minket fölényesen semmibe vesznek.
Becsületünk ellen pert is nyerhetnek!!!
Magukat nevezve szobrokat emelnek,
Amik máig állnak!
Minket pedig ahol érnek, vágnak!!!
Lassan ki is halnak, de marad az intés:
- Megteszem újra ezt az utat. Meg én!
Szólott a hang, a kínok éjjelén...
Mert a jövő a miénk! -**
Kívánom: találkozzunk a kínom éjjelén
Szent fényességben a sötétség egén!

Tahi, 2013. március 3.

Mosonyi György


*Edgar Allan Poe: A Holló
** Louis Aragon után

10:10 | Mosonyi György

2013. február 7., csütörtök

"Van egy álmom" a Világról

"Van egy álmom" a Világról


Álmodunk egy jobb Világot.
Nem politikai hazugságot!
Nemcsak Amerikai, de Világ-álmot!
Nem embereket elválasztó halálos árkot!
Nem egyenlőtlen áru-cserét,
mely termel gazdagot és szegényt!
Nem alamizsnát, jótékonyságot!
Szolidáris új Világot!
Tudjuk: nem leszünk soha egyformák,
nem mindíg bűnös a gazdagság,
Nem lehetnek óriás ellentétek!
A háború, a sarcolás szörnyű vétek!

Az ember nem lehet annyira őrült,
hogy ne látná hová tart a Földünk!
PUSZTÍTJUK egymást, a földet.
Bírjunk le minden pusztító szörnyet!
Ne atom hozza el halálunk,
nem a legnagyobb haszon az álmunk.
Éljen, megéljen az emberiség.
Ez is az álmom. Óriás reménység!
A kín, a szenvedés, mind erkölcstelen.
Erőszak vétel az emberen.
Ha lesz a Földön erkölcs, tisztulás,
az Ég is mosolyog majd reánk!
Rotyog a Világ megszerző üstben,
hal a szegény a semmi sincs tűzben.
Kapar, harácsol aki teheti,
hal a szegény, vagy létét fenyegeti.
És még lőnek is Gázában, másutt.
Aki nincs ott, szinte belefásult.
Harckocsi - monstrumok, buldózerek,
vérbe fagyva többszáz gyermek!
Magyarország, szovjet - utódok,
hazugságok, megszerző csatlósok,
amit eltettek, az lett a hiány!
Világválság, ürügy a szitán!
Ezzel etetik a Népet,
ez az új hazug megoldó képlet.
A szegény hal, előtte fizet!
Ez az átkos, elátkozott tized!
Ez a dúskáló gazdagság ára.
Teszünk ellene? Figyelünk Amerikára?!
A szolidáris nagyvilágra?!
Új világot akarunk,
hol változnak az alapelvek.
Nem lehet gazdag, ki mástól elvesz.
Nem kívánjuk "gombnyomásra"
nem holnapra, de hosszú távra.
Lássuk, hogy arra haladunk!
Segítsen ebben is a mi Urunk!


Mosonyi György

16:34 | Mosonyi György

2013. január 21., hétfő

Kassa, Marseille

Kassa, Marseille


Együtt Európa kulturális fővárosa.
Marseille földrajzilag távol,
De éljen a magyar bárhol,
Szívében dobog,
Hogy a szabadság lángja erősebben lobog.
Sokaknak nem tetszik, amit itt leírtam,
Előbb történelmünk lapjait százszor telesírtam.
A magyar is vitte, vitte a keresztet,
Sok volt az indulat, sokszor gáncsot vetettek.
De a népeink nem tehettek róla,
Így rendelte az Úr, a népek gondozója.
Fegyverrel vért ontva, senki meg nem oldja;
Még szörnyűbb lehet sokunk súlyos gondja.
Trikolór lobog mindkét haza fölött,
Sorsunk mindenütt másként őrködött.
A franciák is harcoltak a cárral,
Ők is szövetkeztek, vagy harcoltak egymással.
Nekünk is nemrég szabadságot szántak;
Üdvözlet innen is, minden franciának.
Nékem persze Kassa a szép álom,
Habár eddig még, nem sikerült látnom.
Azért is nagyon testvéremnek érzem,
Mert a Fejedelmünk a legszentebb eszményem.
Száműzetési lakhelyét láttam,
Midőn Tekirdagban /Rodostóban/ jártam.
Magányosan élt ott, temetkezve élve,
Most Kassán nyugszik a kurucok vezére.
Aki Nagyságos volt harcban, gazdaságban,
A labanctól való elhatárolásban;
Kikből ma is van elég!
Az árulókról nem is írtam még.
Ez a művelődésre szoruló haza,
Hol sok a jó és sok a kétes, a laza.
Eltűrték a hazugságot
Politikusoktól a harácsosságot.
Hol mindig volt, van szegény réteg;
Ha jó és ád, Ő nem lesz szegényebb.
Eltűrünk gyehennára érett hangot, tettet.
Mondjuk: A mi országunk a legszebb,
A mi népünk a legfelszenteltebb.
Nincsenek ősi nosztalgiáim, sérelmeim,
Vannak becsapott, magukra hagyott véreim.
Lengyelekkel közös uralkodó;
Értünk harcoló Bem Apó!
Népeink régi barátsága,
Rokonszenv a Szolidaritásnak,
Minden nép szabadságával.
Tűrünk, mint Palesztin a korbácsot saját földjén.
Önállóságunk folyton csorbul,
Sok választási ígéret eltorzul.
Az ellenzék ősi, vagy új sütet,
Az ősi nem szolgál jó ügyet!
Sok a gyásznap, a vérző varrat,
De a magyar büszke,
És csöndben marad, mikor szavazni kell.
De a "Pro Patria et Libertate!"
Megelőzte a nagy francia forradalmat,
És a nagytőke tehet bármit,
A Világszabadságra már nem kell évezredet várni!
Bízunk, hogy kulturáltan mind egyet akar!
Éljen minden jó-szándékú
lengyel, szlovák, francia
és kis hazánkban, vagy határon túl élő magyar!!!

Tahi, 2013. január 20.


Mosonyi György

11:37 | Mosonyi György

2013. január 15., kedd

'56 - ért!

'56 - ért!


Nem harcoltam barikádokon.
Senki búja nem hozhat átkot.
De kérhetem az Úristent,
'56. legyen mindig áldott!
Ne engedjen mást ünnepelni,
Mint mit a világ ünnepelt.
Vasfogakkal, gyilkos dühükkel,
Senki ne rántson le ünnepet.
Szívem mindig értetek dobolt
Pesti Srácok, Elszánt Öregek,
Kik a szabadságért harcoltatok,
Támadtatok lánctalpas szörnyeket!
'48. után és most is sarcok sújtottak hősöket.
"Tiszteljétek a közkatonákat..."
Harcoltok, mentek, győztetek.
Én, csak lerovom tiszteletem,
Ki ellenállt, mind előtt.
Büszke vagyok és lélekben
Most is emelem fejfedőm!
Megírom, mi lelkem nyomja:
Még máig se teljes a győzelem!
Sokan húzódtak rejtekhelyre,
Onnan támadnak szüntelen!
Míg a világ szívébe zárta
Az '56 - os harcokat,
Ők itthon bemocskolták százszor
Az '56 - os arcokat!
Sebaj Pajtás! Eljő a nap!
Tavasz lesz! Nyílik száz virág!
Szerényen várj, de meg ne tagadd!
Teljesen szabad lesz a világ!!!

Tahi, 2013. január 15.


Mosonyi György

10:23 | Mosonyi György

2013. január 14., hétfő

A Doni tragédia

A Doni tragédia


Hóban és csendben a Don-kanyar.
Gyászol mindenki, aki magyar.
Gyászol az ottani lakos;
Mit kerestünk mi ott, magyarok!?
Halálba küldtek, biztos halálba.
A legnagyobb magyar tragédiába.
A "Csendes Don" vérünket is vitte,
A vezetők szavát a magyar elhitte.
A jelen, a jövő nagy, nagy tanulsága,
Hazugság visz a legnagyobb tragédiába.
Eleve óriás volt a túlerő.
Csak míg a rohamra volt elég idő.
Időből, anyagból a náci kifogyott;
A kényszerített magyarokban százezer halott.
Nem úgy volt, hogy az utódok mondhatják.
Lovaskocsi, kerékpár, nyári egyenruhák!
A német páncélban volt, repülőgépen szállt,
Számolatlanul dobta a bombát.
Szétterpeszkedett igaz orosz földön.
A hadseregünk felett biztos halál dörömbölt.
Mikor sokfelé tódult meg a német,
Neked akkor és ott, nem volt ellenséged!
Te hősként végezted, vezetőd nem pártolt,
Mert akkor kihozott volna a biztos halálból.
Most ki segít? Hogyan? Ünnepi beszéddel.
Most is hó hull. Szenvedsz kínzó szegénységgel.
Most is áll magyar őr ott, amerről jöttünk.
Hitel, jövő, sok gond áll ma is előttünk!
Kérd számon mindenkor a magyar érdeket!
Ha mind itthon vagyunk, a magyar pénzeket!
Aki egyszer megcsalt, közérdeket sértett,
Ne politizáljon! Ne leplezz több vétket!
A legnagyobb veszteség népünk életében!
Nagy tanulság legyen! Szívedbe bevéssed!!!

Tahi, 2013. január 14.


Mosonyi György

13:28 | Mosonyi György

2013. január 11., péntek

Aggodalmaim

Aggodalmaim


Feleségem és lánya,
Fiam, unokám, menyem és kis hazám,
Határon túli magyarok, bárkik üldözöttek;
Palesztinok, házukból ki-lököttek.
Európa déli része és a nagyvilág egésze,
A válságba futó emberiség.
Hol olyanok is vezethettek,
kik sohase szerethettek.
Kiknél belehaltak a vállalkozásba,
ki máig se halt bele a hazugságba.
Nem lehet politikus, ki egyszer közérdeket sértett,
ő milliárdos lett.
Zakatol a szívem olyan vezetőkért,
Kiknek e sorok is izennek:
Tovább a javított úton!
Nem lehet plafon, míg el nem érjük,
Hogy a munkát anyagilag is megdicsérjük.
Simuljon a szegény - gazdag árok!
Haragszom rátok,
Kik naponta kimutatjátok, hogy mennyit adtatok,
de nő a szegény-tábor, gazdagodnak a gazdagok.
A megújuló energia alkalmazói ne feledjék e mondatot:
Ma szobrot kaphattok, holnap extra-profitot!

Tahi, 2013. január 11.


Mosonyi György

16:05 | Mosonyi György

2013. január 6., vasárnap

1848. - 1956.

1848. - 1956.


Egyre többen leszünk,
Kik újra hitet teszünk.
Hősi napjaink harcai mellett
Egész mellel, bátran kiállunk;
Nemcsak hazánknak, a világnak kiáltjuk:
Emlékeinket fel nem adjuk!
A világgal újra tudatjuk:
Tettünk a világért,
A világszabadságért,
Melyért Petőfi fiatal életet adott,
A Pesti Srác, meg Molotov-koktélt dobott.
A szovjet tankra és az árulókra.
És harcolunk, míg el nem jön az az óra,
Hol a harcosok már pihenhetnek,
Fellélegezhetnek!
Áruló-utódok csendben lesznek,
Nem fröcskölhetnek '56. hívőt,
Megkapják a történelmi intőt!
A jogász nem talál kibúvót,
Tisztán lát téveszmét és jót.
Ahogy kell, úgy ítélkezik!
Tényre, jogra, nem fröcsögésre építkezik.
" ...Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet, ..."
Ha majd nem arccal lefelé temetnek,
S az utódok 56 év után már nem nevetnek,
Hogy nekik külön emlékmű jár,
És az, évtizedek után is áll!
Ki merné állítani, hogy
A nagy Francia forradalom,
Csak nyaktilókból állt,
S a nép lelke nem forrt egybe
A nemzettel!?
Ne kérdezd kiért szól a harang?
Érted szól!
Minden halállal én leszek kevesebb.
Sajnos így lehetett eddig szabadabb,
Kedvesebb a Föld,
Hol azért is van helyünk, mert a
Szívünk, Piros-Fehér-Zöld!

Tahi, 2013. január 6.


Mosonyi György

15:12 | Mosonyi György

2012. december 30., vasárnap

190 év

190 év


1823.
Az új év és Petőfi Sándor
megszületett.
Csoda a magyar égen.
Örök csillag marad szikrázó fénnyel.
Csak 26 évet élt!
De él, míg lehet magyar remény.
Alkotása óriás területet ölel át;
Tündérországtól, a gyűlölt zsarnokság.
Forró szerelemtől a halálon túlig,
Haza-imádattól, az ellenség pfujig.
A költészet minden hangszerén alkotott;
A hazáért mindent, MINDENT feláldozott.
Nagy magyar éj, magyar éj, ne csak sötét légy!
Vidámat is mesélj, vidámat is mesélj!
Összes műved velem van, lehetek bárhol.
Kérem a Kormánytól, hogy aki akarna,
Mindenki kaphatna!
Emlékül.
Biztosan megtérül.
Lehetnek, akik az Orbán címet hallanák,
Gondolnák, ez az én cselvetésem és folytatnák
nevetéssel, némi szégyenkezéssel talán.
Nem is az én orcám pirul, mert Ő, egy másik Orbán.
Éljen, győzzön a tisztesség az erkölcs, a puritánok,
Nem a kicsinyes áruló, nem az álnok!
Magyar földön is legyenek az emberek szabadok!
Ne csak emlékük éljen, mert hősi halottak.
Urunk! Bocsáss meg! Talán többet kérek,
Hogy megfelelhessek Petőfi hitének.
Ő híven várta a FELTÉTLEN SZABADSÁGOT!
Én megvallom, ma is erre vágyok!
Hogy a szabadságharc Segesvár alá ért,
Nagy ember életét akarta,
Ezt Ő zokszó nélkül ADTA!
A világszabadság oltárára rakta!
Sok politikus nem érti, hogy a hős nem tud elfutni,
Fáklyáját tehát, nem lehet elfújni!
Petőfi nagy művész, nagy ember,
Mit se kér, mindent ád!
Minden nyelven ért, minden nyelven szól,
Mint az imádság tiszta ajakról.
Megérdemli, hogy kövessük Őt,
Hogy felépítsünk egy tisztább, emberibb jövőt!

Tahi, 2012. december 30.


Mosonyi György

17:27 | Mosonyi György

2012. december 27., csütörtök

Ez a Karácsony?!

Ez a Karácsony?!


Ezt a népet gyakran elárulták.
Régóta vesztes oldalon állt.
Nem számított milyen nemzet,
életet akart, vagy halált?!
Habsburg kezet csókolt a cárnak;
így akasztottak Aradon.
"Végezzenek mielőbb!"
szólt fölényesen az angol.
Tengődtünk más szegények módján;
Nem ilyen életet akarunk.
Igazságosabb világot kérünk!
Cserébe jó munkát, terméket adunk.
Számoljon azzal a nagytőke,
nem adunk házat gyöngyökért!
Nem kell kölcsön, uzsorára,
kár a krokodil könnyekért.
Amilyen volt már, nem lesz a világ.
az egyenlőbb értékek cserélnek,
Magasabbak lesznek az
infláció mentes bérek.
Nem tőke a felhalmozott vagyon,
sok kiadás származhat tőle.
Kiegyenlítődés felé tartunk,
meg nem ment sok papírforgó tőzsde.
Tudjátok ugye, hogy pusztul a föld,
a levegő, a víz, a zöld, a kincseink.
Biztos napi haszonért pusztul;
nincsenek mára ennél jobb híreink.
Vesz a közösből, rabol milliárdot,
kicsit, közepest, jó nagyot!
Gálánsan köszön kisasszony felé,
ő bólintva felel, hogy "jó napot".
Villanások a zord élet telén,
ha van a színen egy leány, s egy legény.
Ez is bonyolult, kínai egyszer egy.
Egy pár, vagy egy ország, szinte egyre megy.
A Jó Isten, ha mindent elrendezne,
Bármely ország népe nagyon boldog lenne.

Tahi, 2012. december 25.


Mosonyi György

8:56 | Mosonyi György

2012. december 19., szerda

Duna-Tisza csatornát!

Duna-Tisza csatornát!


Harcokban szereztük e hont.
Kárpátok ölén a magyar otthona.
Később is vérünket ontottuk érte;
Nem vitathatja el senki, soha.
A környezettel békén szeretnénk élni,
Megmunkálni, ami a miénk.
Tiszta lélekkel az egekre nézni
Becsületben, erre mifelénk.
"Dunának, Oltnak egy a hangja."
De köztük van még több zúgó folyam.
Ki kellene használni az erőt,
Mikor a víz sebesen rohan.
Nagyon szeles ez a medence,
Sok a víz, ha megindul a hó.
Ha tartós az afrikai meleg,
Földünk védelemre szoruló.
Az éltető víz öntözésre is kell;
Magyar a magyar földön jobbat termel.
Hiányolom, hogy nem volt olyan kormány,
Ki a Tiszát, a Dunához hozta volna.
Észak-keleti termékkel Budapesten át,
Megtalálhatnánk Nyugat sok piacát.
Magyar hajó a szőke Tiszánál,
Már nem lenne "halotti hang"
Árpád honában nem élne már,
"Jaj annak, aki nem úr és nem bitang."
Nem a Balkánon át jönne az áru
Kerülővel, ha rossz a csatorna.
Igazi munkás mozgósítás lenne
És lenne egységbe kovácsoló munka.
Ideje tényleg Széchenyit követni;
Szép, és jól szolgál az első Duna híd.
Érdekünk, s a Tisza, mind Keletre hív.

Tahi, 2012. december 19.


Mosonyi György

9:19 | Mosonyi György

2012. december 14., péntek

Változatos volt az év

Változatos volt az év


Változatos volt az év,
Volt csapadék "elég"
Egyszerre sok is esett,
Vagy nem kaptunk egy cseppet.
Nagyon forró volt a lég,
Hideg is lett épp "elég"
Az emberek elbágyadtak,
Munka nélkül is fáradtak.
A régi megint elhagy minket,
Lefröcsköli érmeinket.
Nagyon nagyot markoltunk,
Az ország szinte felfordul.
Öreg a fiatalt félti,
Ki magát aktívan védi.
Rögtön tud új jelszavakat,
De ki tanít majd fiatalokat!?
Rágondolni se merünk,
Ki mit tanított nekünk!?
Mintha vezetők védenék,
Mi szegénynek nem kenyér,
A jómódúnak haszon,
Tálalva, terített asztalon.
Százévekkel ezelőtt is írtak.
Épp úgy sújtották a szegényt.
Hogy is írhatnak máról hős regényt?!
Bemagyarázták neked,
A kisebbek veszítenek!?
'48. lángja, '56. eszménye
Közös legyen! A szabadság éljen!
Nem vihet mindent el a fagy!
Nem tűrsz, mivel magyar vagy!
Nem verhet mindent el a jég,
Kimondod, hogy már elég!
Népszavazás kellene,
Hogy az EU kellhet e!
A gazdag vezet, régi nóta.
Minden változott azóta.
A belenyugvás nem népérdek,
Csak a gazdag, ő beszélhet.
Az elfojtott indulat
Rosszkor, nagyot robbanhat.
A szovjet példa is megmutatta,
A fejletlenebbet hátrább juttatta.
Nem a különbséget kell növelni,
Nem a gyengébbet tönkretenni,
Hanem közösen többre menni!

Tahi, 2012. december 14.


Mosonyi György

12:35 | Mosonyi György

2012. december 2., vasárnap

Karácsony 2012.

Karácsony 2012.


Ha nem jő az angyal áldással, ajándékkal,
Vagy büntető karddal.
Szegény országban utóbbi a tét.
Szerény; alig vár valamit a szegény.
Ha szegény az ország, vagy tévúton jár,
A felelősre a szegény, büntetést vár.
Ha magyarázzák, hogy néki miért annyi jut,
A gazdag vagyont halmoz és új pénzért nyúl.
A szegénység ma már nem jár butasággal.
Tisztában van már a hamis kártyával.
Félkarú rablóval, harácsoló kettővel.
Hogyha nem vonul fel napi tüntetésre,
Még a szándékot is hamar veszi észre.
"Hősi" harcot vívnak a politikusok,
És a fene eszi meg, vagy tán a vírusok,
Mert másnap mást mondanak, más az öltözék;
De aznap is üres a régi vasfazék.
Csak a szöveg szárnyal jó "költői" szárnyon,
Átkel a lugason, a lugasi árnyon.
A szőlő kiszárad, kapával kivették,
A brüsszeli urak sok helyt kivetették.
Mindig ide jutunk, ha gazdagok vezetnek.
Soknak tiszta víz sincs, ők Tokajit vedelnek.
Miért nem tud kis ország hitel nélkül élni?!
Valamikorra, majd ezt kell remélni.
Nem viselünk hadat,
Ártatlant pusztítani nem szabad!
De nézhetünk az Égre
meghallgatást kérve.
Krisztusnak nincs elődje, csak népi sejtelem.
Istenünk marad mindörökké,
emberi kínokkal szöges kereszten.
Puritánok! Magyarok! Éljetek bárhol.
Békésebb, egyenlőbb Karácsonyt kívánok!

Tahi, 2012. november 30.


Mosonyi György

10:14 | Mosonyi György

2012. november 28., szerda

Nem haragszom

Nem haragszom


Csak kifogásolom a zsebelést, az álláshalmozást.
Hogy a 2/3 vezetése ennyire nem tartja szavát.
Tehet, amit akar,
Az ellenzékben nagy a kavar.
Nem lehet 2 év alatt olyan programja,
Amely a jelenlegit nagyon megzavarja.
Mégis, ha a világ rossz felé halad;
A magyar jobb lenne, csak, mert magyar.
Sajna, könyvet lehetne írni,
Mennyi rosszat kellene lebírni.
De azt én nem vállalom,
Csak néhány fér el versben, egy A 4-es lapon.
Biztosan összerakjátok;
Nem nézek köszönettel reátok.
Egyszer volt együtt több lehetőség,
Újra győzött a kicsinyesség.
Újra elkapta a magyart,
Sokat vesztett, mert túl nagyot akart.
Ő is megígért csapot-papot.
A pap egy jókora üres hordót kapott,
Pedig, csak azt kellett volna tudni,
A dugót kis fröccsel vissza lehet dugni!
Vitéz néhány jó korty borért ment,
Jutalma étel, ital és szórakozás lett.
Folytatódhatnak a századok,
Szegényre szegénység,
gazdagra gazdagság „ráragyog”.
Kispénzű hazánk a többhitűek hazája,
Ki jókor szövegel, a jutalmát megtalálja.

Tahi, 2012. november 27.


Mosonyi György

16:22 | Mosonyi György

2012. november 26., hétfő

Visszatérni az Alapokhoz!

Visszatérni az Alapokhoz!


Megkaptátok a világot.
Most a lopott pénzt,
kamatostól visszavárnátok!?
Ez az "erkölcse" a kapitalistáknak,
A szegényeket kisemmiző
"honatyáknak"!?
Mi se változott József Attila óta!
A pénzszerzéssel mind
be vagyunk oltva!
Ez a fő gonosz életműve.
Nyüzsögnek bennünk a
pénzsóvár nyüvek.
Szegényektől, az egyházfőig.
A hívőktől, a szavazókig.
A politikus ezt figyelmen kívül hagyja.
Választóit ártatlan vérre,
szolga - szövetségbe hajtja.
Annyi az Isten, amennyi fűszál
egy kisebb pázsiton.
Közeli hívők ontják egymás vérét.
A fegyvergyáros megkapja "jogos" bérét.
Hasznát!
Ha terméke sohse használt!
Ember! Miért nem tanulsz?!
Ha a világ túlnő rajtad,
viszonylagosan elbutulsz!
Hívek! Egyesüljetek, ne öljetek!!!
Ne vállaljatok hadi-szövetséget!
Harcoljátok ki a békességet!
Legalább ebben legyen egységes a Föld!:
NE ÖLJ!!!
Ne engedjetek a maffiózóknak,
Csak a jó szónak!
Ez az emberi méltóság parancsa!
Így válthatod a pénzt segítő aranyra.
Amelynek tiszta fénye felér az Égbe,
Bármelyik vallás Istenéhez!

Tahi, 2012. november 26.


Mosonyi György

10:47 | Mosonyi György

2012. november 25., vasárnap

Mérlegelned kell!

Mérlegelned kell!


El kell döntened 2014-ig,
A 2/3 után mész végig?!
Kizárt, hogy a megszorítók táborába lépsz,
Kutatod a szabadságot, reméled odaérsz.
Nehéz a szavakat a tettektől elválasztani,
Hol az ígéretet nem szokták megtartani.
Hol brutális hazugságoktól, öngyilkosokon át,
A legszentebb nemzeti eszme is hallatja szavát.
Itthoni vén vagy, külföldön alig jártál.
Csak szinte naponta a bürokráciánál.
Ha nem égeti arcukat a szégyen pírja,
Tedd adataidat újra a papírra!!!
Törvényt kell hozni:
Csak példás embernek szabad politikába fogni!!!
A hazugság ellentétes.
Az eldobott élet, Isten elleni vétek!
A felelősök, legyenek rácsok mögött!!!
Teljes vagyonelkobzással, jogaikból kizárással.
Döntesz: véred, hited adod oda?
Életet pedig nem kapsz vissza soha!!!
Utódaid ne éljenek hitelből!
Te se élhetsz alamizsnát nyújtó kezekből!
Nem barát, aki kizsákmányol!
Eddig hogyan képviseltek téged?!
Pénzük volt fontos, vagy a közérdek?!
Néped, földed, vagyonod, a becsület fogyóban!
Vannak elhagyottak, a mély-szegénység nincs kihalóban!
A föld, a haszon azé aki termel?
A szorgalmas, hozzáértő becsületes ember?
Adtak esélyt saját nézetükkel szemben?
Itt hoznak élő törvényt, vagy nem itt?!
Hová lettek szőlők, erdők, termelő gyáraink???
Öregeken, rászorulókon segítettek?
Adót fizettek, - beszedtek, újat kivetettek?!
Szavaztak. Szemedbe néztek?
Úgy látták, hogy alamizsnából megéltek?
A közbiztonság javul, vagy romlik?
A becsület, a tisztesség épül, vagy omlik?
A napi ellenőrzés vezető feladat!
Vagy a vörös-iszap temetve ránk szakad!?
Bíróság, jövő, régi -, új bizalom!
Ez lesz előtted a szavazólapon!
Ha kifogásod volt a rendszer ellen,
a következő győztes törődik majd veled?!
Szavazólap! Az legyen a gondod!
A te kezedben van a sorsod!!!

Tahi, 2012. november 25.


Mosonyi György

15:59 | Mosonyi György

2012. november 24., szombat

Mély-szegénység

Mély-szegénység


Hajléktalanság!
Munkanélküliség!
Kilakoltatás!
Utóbbi még egy hétig mehet!
Nos nézzünk egyes fizetéseket!
Millión felüli havi kereseteket.
Ehhez hűségesek. Biztos, hogy ehhez!
Amíg kilóg a lóláb,
hogy ki, mennyit keres.
Nem a munka számít, de a kereset!
A 2/3 nem így képzelte ezt!
Az országos- és világhelyzetet.
A migráció. A sorscsapás.
A reggelbe nyúló áldomás.
A pénz uralmi helyzete;
Ez ország - világ mérlege.
A háborúk innen indulnak,
Ameddig a pénz ér, addig dúlnak.
Ilyen bizottság, olyan szövetség,
Gátolandó az egyenlőség.
Gátolandó a tartós béke,
Pedig ez a földi népek reménye.
Ha teljes egyenlőség lehetetlen,
Az egyenlőbbségi cél terjedjen!
Kis lépésekkel, nagyobb húzással,
Ne a mély-szegénnyel, gazdag halmozással.
Szegény az ország évek óta;
Kiknek lehetnénk előde, utóda?
Kik azt valljuk: Mindenki éljen,
De egyre kevesebben szegénységben!!!

Tahi 2012. november 24.


Mosonyi György

15:32 | Mosonyi György

2012. november 19., hétfő

FALAK

FALAK


Ha öregek vagytok és szegények,
A falak, körül az égig érnek.
Nem látjátok a felhőket,
Nem kaptok még levegőt se.
Nem látjátok a Napot,
Mert már régen elballagott.
Nem láttok fényes csillagot,
Ahogy a világra ráragyog.
Nem láttok semmi fényességet,
Éreztek bús szegénységet.
Csak a gyermek, a rokon
Törhet át a falakon.
Csak a barát, a jó lélek
Lehet vigasz a szegénynek.
Mondja: Nem hiába éltél,
Gyermekeket felneveltél.
Sok kis sugár, beszökő,
Így szolgáltad a jövőt.
Szolgáltál. Építettél hazát,
Bár aligha találtad igazát.
Küldtek ide, küldtek oda,
Nem jutottál sehova.
Küldtek idegen háborúba,
Vérbe, elveszett határokra.
Ha béke volt is nyirbáltak,
Saját hasznukra használtak.
Neked használ, ha szavazni mész,
Ha nem mész, csak cirkusz az egész.
Ha igazabbra szavazol,
Részesedhetsz a haszonból,
Jobb bérben, megélhetésben,
Nyugodtabban, békességben.
Ne légy csüggedt az angyalát!
Bontsuk a szegénység falát!

Tahi, 2012. november 19.


Mosonyi György

9:16 | Mosonyi György

2012. november 17., szombat

2013.

2013.


November van. Még mindig sír az éj.
Sötét van. Nyirkos sötét.
Mit tartogat még
az átláthatatlan ég?
Még le se hunytad idén a szemed,
Itt a valóság és az emlékezet.
Jobban él jövőre a szegény,
Kevéssé a gazdag, aki a múltból is megél?
Gyarapodik hazánk és dolgos fia,
Nem lesz oka már panaszkodnia?
Átláthatatlan jogi rengeteg.
Szinte éjbe vesznek nappal az emberek.
A bürokrácia, mintha itt született volna.
Éji patkányok folyton elgáncsolnak.
A 2/3-os többségre hivatkozunk;
Elégedetlenek másutt tüzesebben,
De itt se élhetnek örök türelemben.
Mert egy az élet és múlnak az évek.
Nem szeretnénk, ha unokáink is hitelből élnének!
A ma szegényei sorsára juthatnak,
Hajdan volt házuk után futkoshatnak.
Nem lehet a pénznek rabszolgája lenni;
A munkát, tisztességet, komolyan kell venni!!!
A munkaképes nem lehet munka nélkül.
A dolgozó, alig takarít meg a mindenkori bérbül.
Ehhez pedig joga van! Ez az élete!
Ha meg van, a Vezetőnek ez az érdeme.
A megszorítás nem folytatható
Sok baj jöhet abból és semmi jó!
VÁLTANI! Úgy teljen el az életünk,
Hogy emberibben élhessünk!!!

Tahi, 2012. november 17.


Mosonyi György

11:18 | Mosonyi György

2012. november 11., vasárnap

Égi-, földi dolgaink

Égi-, földi dolgaink

/A korlátoltnak a piac bizalma kell,
A jövőnek a becsület, az emberi élet.
A piac csak szolgája az élet-igénynek./

Nem dicsőség, ha az EU-tól pénzek jőnek.
Baj, hogy eddig is jöttek.
Kérdezzétek, kit házából kilöktek
És otthona az erdő, a puszta föld lett.
Már 60 évre nem mehet az vissza,
Ki az átkosokat bírálja, szidja.
Ezer éves a szegény - gazdag árok;
Vagy mindig itt ült rajtunk ez átok?
Míg Anglia tag, csupán csak ímmel-ámmal,
EU intézők vannak túl nagy számban.
Még felvesznek szegény kis országot,
Nem váltjuk meg az EU világot!
Ki mondja meg, ki van nagyobb csődben?
A tag, vagy aki nem az, csak él csöndben?
Utóbbi, ha keresletre termel,
Ha fizetnek is, élhet csendben, rendben.
Az EU alapját kell kaparni.
Tartó pilléreit újra kell majd rakni.
A közérdeket kell előtérbe tolni.
Így tán, majd meg lehet kapaszkodni.
Az adósokkal vagyok, a görögökkel,
A pórul járt adós embörökkel.
Olaszokkal, spanyolokkal portugállal;
Nem vagyok a bank-, tőkés világgal.
Álom volt a teljes egyenlőség,
Nem álom a lassú egyenlőbbség.
Írásomat még meg kell fejelni:
Adósság-békát bankokkal lenyeletni!
Újra kell gondolni választani,
Mi lényeges, mind át kell pofozni.
Mi a készlet, mennyi kell,
Ha egészség van, dolgozni kell.
A politika nem gazdálkodás.
A túl nagy vagyon szegény kopasztás?
A környezetvédelem: előnybe!
Kevés piszok vízben, levegőben!
A föld ne a hulladékot rejtse,
A mai hasznot a jövő élvezze!
Védje a földet, gyermeket, unokákat!
Ilyen EU kéne a világnak!
Azért harcolnak, küzdenek a népek,
Ne a haszon legyen az úr, de az égi, földi élet!

Tahi, 2012. november 11.


Mosonyi György

16:04 | Mosonyi György

Régebbiek | Végére »